Homoszexualitás, mint rizikófaktor
Homoszexualitás, mint rizikófaktor
”Felháborító! – Fakadt ki Mr. Smith, ötödik ajánlatát tartva kezében magas kockázatú életbiztosításának. – Felfoghatatlan számomra, hogy merészelnek ilyen szerződéssel előállni! Hogy a dohányzás miatt dupla összeget számoljanak fel! Mi bajuk van azzal, hogy alkalmanként siklóernyőzöm?”
Ezek a kérdések gyakran visszaköszönnek egy magas kockázattal foglalkozó életbiztosító brókerénél, aki cége előmenetelét szem előtt tartva, alkalmazva a piacon elfogadott, rizikófaktorokat elemző szoftverek bölcsességét, a megadott adatok alapján kalkulálják ki üzletfeleik életbiztosításának kockázatát.
2018-ban nagy port kavart fel a New York Times február 12-i számában megjelent riport egy homoszexuális orvossal, akinek biztosító társaságok nehezítették meg szerződéskötését arra hivatkozva, hogy HIV elleni vakcinát alkalmaz. A közvélemény fel volt háborodva azért, hogy miért diszkriminálnak egy férfit, aki ”vigyáz az egészségére” és életvitelét bekalkulálva, megelőzés céljából Truvada nevű gyógyszert szed!
A 2000-es évek második felében még fellelhető volt a biztosító társaságok kérdőívein a szexuális orientáció kérdése, melyet melegjogi lobbik rejtettek HIV tesztek mögé, míg a szerencsétlen siklóernyősök és gleccsersíelők nem tudnak máig sem kibújni köztudottan nagyobb biztosítási kockázatot hordozó életvitelüket felfedő keresztkérdések alól, sőt a nikotin alkaloida rabságában senyvedő kortársainknak is gyakran dupla annyi biztosítási díjat kell kicsengetniük.
Mi lehetett a háttere a New York-i doktor vesszőfutásának, van-e tudományos alapja annak, hogy az amerikai biztosító társaságok nagyobb egészségügyi kockázatú esetnek vélnek egy homoszexuális életvitelt?
Úgy tűnik, hogy a 2000-es évek derekától már a gondolat felvetése is botrányszagú, s ebből adódóan a közéletben, a média kommunikációjában is háttérbe került ezen kérdések objektív feltárása. Kerestem hát a XXI. század első éveiből olyan eredményeket (összevetve a jelennel), melyek tendenciózusan jelzik egy életforma hatásait az emberi egészségre, befolyását az egyén életkilátásaira, az egészséges életévekre, az egyén terhelhetőségére, magára a társadalomra, így a gazdaságra is.
HIV fertőzés és a homoszexualitás
A Humán Immunodeficiencia Vírus felelős világszerte az AIDS elterjedéséért, mely egyelőre gyógyíthatatlan betegség.
2002-ben, egy átfogó, öt amerikai nagyvárosi klinikát érintő vizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy a homoszexuális férfiaknál kilencszer gyakoribb a HIV fertőzés előfordulása, mint a nőknél, vagy a heteroszexuális férfiaknál.
(New CDC Studies Shed Light on Factors Underlying High HIV Infection Rates Among Gay and Bisexual Men July 9, 2002)
Akkoriban 660 ezer férfiről tudták, hogy AIDS beteg az Egyesült Államokban, s azt találták, hogy ennek a populációnak a 66%-a vagy homoszexuális, vagy intravénás drogfüggő, vagy együtt mindkettő. (Table 9. Male Adult/Adolescent aids Cases by Exposure Category and Race/Ethnicity, Reported through December 2001, United States 2001) Kimutatták, hogy a HIV fertőzött homoszexuális férfiak között 37-szer több a végbél daganat, 4-szer nagyobb a Hodgkin kór (rosszindulatú vérképzőszervi megbetegedés), 2.7-szer nagyobb a here daganat és 2.5-szer nagyobb az ajakrák előfordulása, mint egészséges kortársaikban. (Studies Point to Increased Risks of Anal Cancer 2000 june 2)
Sajnálatos tényként tárták fel, hogy az AIDS-es betegek előfordulása növekszik, s ezeknek az új betegeknek majd 50 százaléka 25 év alatti és nagyrésze szexuális úton fertőződött. (Young People at Risk: hiv/aids among America’s Youth 2000 November 14)
Manapság a HIV fertőzöttek száma az Egyesült államokban eléri az 1.1 milliót, 15 %-a nincs is tisztában azzal, hogy fertőzött, s vizsgálatok kimutatták, hogy évente több, mint 30 ezer új esetet regisztrálnak a tengeren túlon. (HIV.GOV 2019)
Ha a nagyvilág adataira vagyunk kíváncsiak, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy közel 37 millió ember él HIV fertőzötten (ebből pedig 2.2 millió az Egyesült Államokban és Európában), s évente közel 1 millió ember hal meg a vírus szövődményeiben. (HIV.GOV 2019) A szexuális szokásokat vizsgálva kimutatták azt, hogy a megszokott, férfi – nő közötti kapcsolathoz képest
a homoszexuális férfi együttlét legalább ötször nagyobb kockázatot jelent a HIV fertőzés átvitele szempontjából, s ez az érték a vizsgált években növekvő tendenciát mutat.
(Mitchell H. Katz, M.D. and Julie Louise Gerberding, M.D. 1997)
A tanulmányok arról is beszámolnak, hogy óvszerrel nem védekező, homoszexuális kapcsolatot folytató emberek egyharmada nem fedi fel veszélyeztetett mivoltát partnereinek, akik esetenként, heteroszexuális kapcsolat folytán más partnereket is potenciálisan fertőzhetnek. (Torassa 2000 July 15)
Fentebb említett adatok megdöbbentő arányai azzal is összefüggésben állnak, hogy a homoszexuális életmódot folytató emberek gyakran váltanak partnert, így a fertőzés terjedésének veszélye sokkal nagyobb.
Mi van azonban a „monogám” homoszexuális egyénekkel?
Vizsgálatok azt találták, hogy a tartós kapcsolatokban több a védekezés nélküli együttlét, így a fertőzésveszély semmiképpen nem csökken ezekben az esetekben sem. (G. J. Hart et al 1993 July)
A Humán Immunodeficiencia Vírus felelős világszerte az AIDS elterjedéséért, mely egyelőre gyógyíthatatlan betegség
Más szexuális úton terjedő megbetegedések és a homoszexualitás
Humán Papillóma Vírus
HPV az egyik legnagyobb fertőzöttséget okozó ágens, a HIV fertőzött homoszexuális férfiak több, mint 90 %-a, a nem HIV fertőzöttek 60 %-a hordozó!
A HPV fertőzés jelenlétének legveszélyesebb szövődménye ”normál esetben” a méhnyakrák, a homoszexuális viszonyt folytató férfiak között viszont a végbélrák. (Zmuda August 17, 2000)
Hepatitis (Májgyulladás)
Hepatitis ”A” szintén egy vírus fertőzés, mely gyakran az ürülékkel fertőzött ételeken (nyers kagyló stb) keresztül fertőzött világszerte. Kutatások azonban kimutatták, hogy
az akutan fellobbanó Hepatitisz ”A” fertőzések 10 %-a homoszexuális kapcsolat által fertőz először a férfiak, azután a szoros kontaktok között.
Hepatitis ”B” egy súlyos, szintén vírus által terjesztett májbetegség, mely egy életen keresztül okozhat krónikus gyulladást a májban. A gyulladás szövődménye májzsugorodás, májelégtelenség, vagy rosszindulatú májdaganat lehet, mely a tengeren túli kimutatások szerint növekvő tendenciaként jelenik meg a populációban, s 15 %-a homoszexuális kapcsolatokon keresztül okoz új fertőzéseket. (Health Professionals Should not Miss an Opportunity to Vaccinate Men Who Have Sex with Men against hepatitis A and hepatitis B 03.03.2003)
Hepatitis ”C” hasonlóan az előzőekben felsoroltakhoz, vírus fertőzés, annyiban azonban különbözik azoktól, hogy akár harminc éven keresztül képes lappangani a szervezetben, s miután tünetei megjelennek, májzsugort, májrákot okoz. (Hepatitus C: Epidemiology: Transmission Modes, Mortality and Morbidity Weekly Report 1998)
Gonorrhea
A nemi úton terjedő betegségek másik csoportja bakteriálisan fertőz emberről emberre. A promiszkuitás (gyakori partnerváltás) ezen betegség előfordulási gyakoriságát csak fokozza, de ez általában a genitáliák megbetegedése volt. Manapság azonban egyre gyakrabban alakul ki végbéltáji és szájüregi lokalizációjú előfordulása, mely a szexuális szokások jelzője, így ezek az esetek inkább a homoszexuális és biszexuális férfiak között mutatnak növekvő tendenciát. Kezeletlen esetek krónikussá válása súlyos szövődményekhez vezetnek. (Increases in Unsafe Sex and Rectal Gonorrhea among Men Who Have Sex with Men—San Francisco, California 2000)
Szifilisz
Egy évszázadok óta ismert, nemi úton fertőző bakteriális megbetegedés, melynek lefolyása szintén lassú. Manapság, akár a ghonorrea, gyógyítható. Népegészségügyi felmérések azonban kiderítették, hogy míg az utóbbi évtizedekben, a szifilisz előfordulási gyakorisága csökken, addig a fertőzés lokális fellobbanásának hátterében leggyakrabban homoszexuális férfiak fertőzése áll. A kutatások azt is kimutatták, hogy
a szifilisszel fertőzött emberek sokkal könnyebben fertőződnek HIV-vel, s számos esetben feljegyezték, hogy a szifilisz-es fertőzések sporadikus fellobbanása után abban a régióban a HIV fertőzések száma is növekszik.
(Landers 2002)
”Meleg Bél” Szindróma (Gay Bowel Syndrome – GBS)
Ez az elnevezés egy tünetegyüttest tartalmaz, mely a homoszexuális férfiak megbetegedése. A szexuális szokásokból kifolyólag mind a végbélre, mind pedig az egész tápcsatornára ráterjedő, fertőzésen alapuló, heves görcsökkel, gyulladással járó kórkép, mely kizárólag ezen népcsoport megbetegedése. (The Sexually Transmitted Disease Information Center 1999)
Kaposi Sarcoma
Ezt a rosszindulatú érdaganat formájában előforduló megbetegedést egy humán vírus okozza, mely leggyakrabban az AIDS kialakulásának első jelzése lehet. A „”Journal of the American Medical Association” című tudományos folyóirat közlése szerint a fertőzés főleg homoszexuális aktusok során terjed. (Dennis H. Osmond, et al 2002)
Végbél daganat
A végbél daganat nemcsak azért borzasztó, mert áttéteket adva végzetes következményekkel bírhat a beteg ember számára, de sebészi megoldása végérvényesen megváltoztatja a széklet természetes távozását a szervezetből. Dr Andrew Grulich, a terület szaktekintélye szerint a betegség előfordulásának emelkedése tapasztalható a homoszexuális férfiak között.
Előfordulási kockázata a normál populációhoz képest 35-szörös, melynek kockázatát a HIV fertőzés majdnem megduplázhatja!
(Roehr November 16, 2000)
Leszbikus nők egészségügyi kockázata
A ”The Washington Blade” homoszexuális lap 1998-as számában megjelent egy tanulmány, melyben felhívták a leszbikus nők figyelmét arra, hogy ezen kapcsolatokon keresztül is gyakran fertőzhetik a partnerek egymást HPV-vel, mely régi, gyakran hetero-kapcsolatokon keresztül került a szervezetükbe. (Smith, HPV Can be Transmitted between Women 1998 dec 4)
Ezt a tényt még számos felmérés, tanulmány is megerősítette, miszerint a biszexuális nők további kapcsolatain keresztül minden szexuális úton terjedő megbetegedés potenciális hordozói lehetnek a leszbikus kapcsolatban álló nők is. Azt is kimutatták, hogy leszbikus nők gyakran létesítenek kapcsolatot homoszexuális férfiakkal, mely ezeket a kockázatokat tovább fokozzák. (Fethers et al 2000)
Érdekes előfordulási arányokra hívta fel a figyelmet a fentebb említett ”meleg” folyóirat, mely a ”National Academy of Sciences” 1999-ben kiadott eredményeire fókuszált, miszerint ezen életmódot végzők dohányzási, alkoholfogyasztási, étkezési hibáinak következményeként említette a számos daganat-típus magasabb előfordulási arányát a leszbikus populáció között. (Smith, Childbirth Linked with Smaller Breast Tumor Size 1999 Dec 17)
A leszbikus párkapcsolat szexuális úton terjedő betegségeit vizsgáló Sexually Transmitted Infections folyóirat tanulmánya szerint, 1408 leszbikus szűrését elvégezve a HIV, a Hepatitis ”C”, valaint a bakteriális vaginózis magasabb előfordulási kockázatát találták.
Pszichiátriai problémák
Kényszeres viselkedések előfordulása a leszbikus nők között
A ”Nursing Research” 43. számában megjelentetett vizsgálat azt mutatta ki, hogy a leszbikus nők 30 %-a szenved alkoholproblémákkal, háromszor nagyobb mértékben, mint a nők általában. Meglepő volt az eredmény, miszerint a vizsgáltak 91%-a más tudatmódosító szereket is használt, s érintett volt 34%-ban az étkezés, 29%-ban a kodependencia, 11%-ban a kényszeres szexualitás, 6%-ban pedig a pénzzel kapcsolatos kényszeres viselkedési zavarok terén. 46%-uk olyan alkohol – függőségben szenved, amely során rendszeresen részegek. (Hall 1994)
Mentálhygiénés problémák a homoszexuális és leszbikus populációban
1994-ben egy nagy, amerikai felmérés adatait közölte le a Journal of Consulting and Clinical Psychology, miszerint közel 2000 leszbikus beállítottságú személy válaszai alapján azt találta, hogy a megkérdezett személyek 75%-a folyamodott már psychológiai segítségért tartós depresszió miatt.
A tanulmány lehangolóan magas arányát mutatta ki azon személyeknek, akiknek mentális állapotát a múltban átélt traumák, események határozták meg.
A leszbikus személyek 37%-át fizikálisan molesztálták, 32%-ukat megerőszakolták, vagy szexuálisan zaklatták, 19%-uk gyermekkorukban éltek át családon belüli szexuális erőszakot.
21%-a a megkérdezetteknek gondolkodott már öngyilkosságon, több, mint a fele érezte már azt, hogy idegessége miatt nem képes hétköznapi feladatainak elvégzésére, s egyharmada szenved tartós depresszióban. (J. Bradford, et al 1994)
Magasabb öngyilkossági kockázatok
1999-ben egy felmérést végeztek, több, mint 3000 középiskolai diák bevonásával szintén az Egyesült Államokban. Összehasonlították a homoszexuális, leszbikus tanulók és a heteroszexuális fiú diákok öngyilkossági kísérleteinek előfordulását, s azt találták, hogy
a homoszexuális, leszbikus diákok 6.5-szer gyakrabban kísérelnek meg öngyilkosságot, mint a hetero populáció.
Ugyanezt nézték meg a heteroszexuális nők vonatkozásában és azt találták, hogy az arány itt csak kétszeres. (Susan D. Cochran, Vickie M. Mays 2000 April)
Az American Journal of Public Health 2002 augusztusi számában megjelent tanulmány szintén megerősíti azt a tényt, hogy a homoszexuális és biszexuális férfiak háromszor gyakrabban követnek el öngyilkosságot, mint heteroszexuális kortársaik. (Jay P. Paul, et al 2002 August)
Csökkent élettartam
Halálozási arány tekintetében is markáns adatok kerültek napvilágra
egy 1997-es tanulmányban azt állítják, hogy a húsz éves homoszexuális és biszexuális férfiak közel fele nem éri meg a 65-dik életévét. Ez olyan élettartamot jelent, mint az 1871-es átlagos Kanadai férfi élettartama.
(Robert S. Hogg et al. 1997)
Összegzés
Az életbiztosítással foglalkozó szolgáltatók nagy figyelmet fordítanak arra, hogy ”forprofit” cégük tudományos kutatások, vizsgálatok mentén, algoritmusokat futtatva kalkulálja ki a minden bizonnyal hasznot hozó biztosítási díjat. Kimutatásaik, számításaik elsősorban nem az ember egészséges életéveinek meghosszabbításán dolgozik, hanem a kockázatelemzésen alapuló rizikószűrésen, mely egy mindennél biztosabb üzlet előkészítésén fáradozik. Az egészségügyi szolgáltatók, az emberi élet minőségét vizsgáló kutatók számára azonban a rizikófaktorokként említett tényezők nem az üzlet kockázatát jelzik, hanem az egyén, az ember egyszeri és megismételhetetlen életének kilátásait elemzik azért, hogy mind a szűrt személy részére, mind a környezet, a társadalom számára levonható tanulságul szolgáljanak.
Ha kell, erősítsenek meg szokásokat, támogassanak mozgalmakat, folytassanak propagandát például egy elhízott társadalomban a mozgás, az egészséges étkezés, életmód fontosságával kapcsolatban vagy alarmírozzanak akkor, ha közegészségügyi, vagy társadalmi szempontból veszélyes tendenciák kibontakozását látják, mely egyéni, családi, társadalmi szinten egészségügyi kockázatot jelentenek generációk számára!
Abban a korban, amikor a liberalizmus eszméje a toleranciát teszi a társadalom kohéziós erejévé, az egyén szabadságát emelve piedesztára, s már a gyermekek gondolkodását deszenzibilizálja a ”meleg” életvitellel kapcsolatban, abban az időszakban, amikor mind az oktatásban, mind a médiában tervezett módon történik a homoszexuális életvitel népszerűsítése, s ezen életmód divatirányzatként való megjelenítése, meggyőződésem, hogy nemcsak morális, de egészségügyi szempontból is fontos generációnk figyelmét felhívni arra, hogy
a homoszexualitás egy jelentős rizikófaktor, mely életveszélyes következményeket hordoz, megrövidítheti az életet, csökkentheti az egészséges életévek számát, magát a megbetegedett személy terhelhetőségét, így gyengíti a társadalmat, s ennek következtében negatív hatással van magára a gazdaságra is!
”Mr Smith! Hajlandó lemondani a dohányzásról és a siklóernyőzésről? Kevesebb biztosítási díjat kell fizetnie! S mellesleg valószínűleg tovább él!”
Dr. Szabó András írása