10 PARANCSOLAT ÉS AZ EMBER | I. KŐTÁBLA RÖVIDEN SZÁMOMRA

10 PARANCSOLAT ÉS AZ EMBER | I. KŐTÁBLA RÖVIDEN SZÁMOMRA

Szerző: | Cimkék: , | Hozzászólások: 0 | március 24th, 2020

10 PARANCSOLAT ÉS AZ EMBER

2Móz 20:2 Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptomnak földéről, a szolgálat házából.
2Móz 20:3 Ne legyenek neked idegen isteneid én előttem.

Nagyon érdekes, hogy a parancsolatok megfogalmazásakor Isten nemcsak azt mondta Mózesnek, hogy mit ne tegyen, hanem valahogy az eredeti nyelv azt fejezte ki, hogy nem fogja azt tenni a jövőben. Számomra minden törvény akkor vált belső motivációvá, amikor megtértem Istenhez, elfogadtam Jézus Krisztus golgotai áldozatát az életemre, az első parancsolatot megértettem, hogy nincs más valóságos Isten JHVH-n kívül. Ő a teremtő, Ő a Vagyok, Ő Jézus Krisztus atyja, Ő a Szent Szellem forrása. Egyszerűen megértettem belül a szívem legmélyén, hogy a Teremtő egy valóságos lény, az emberi faj hozzá hasonló külsőleg, s Tőle származik. Megértettem, hogy minden más, isteni rangra emelt személy vagy élőlény vagy tárgy kicsinyes mása az Alkotónak, vagy emberi agyak, vagy démoni forrású gondolatok kitalációi, vagy magukat Istenként imádtató bukott angyalok inspirációi. Ezért bukásra rendelt minden izmus és eszme vagy társadalom, amely akár az embert, akár az állatot, vagy magát a tudást emeli isteni rangra. Deformálódik az emberi szív, rosszul lövi be magának a viszonyítási pontokat az az ember, aki a követendő mintát, a viszonyítási pontot ennél lejjebb helyezi.

2Móz 20:4 Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, amelyek fenn az égben, vagy amelyek alant a földön, vagy amelyek a vizekben a föld alatt vannak.
2Móz 20:5 Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, aki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyedíziglen, akik engem gyűlölnek.
2Móz 20:6 De irgalmasságot cselekszem ezeríziglen azokkal, akik engem szeretnek, és az én parancsolataimat megtartják.

A második parancs nagyon egyértelmű egy emberi lény számára. Isten nem akarja, hogy emberi kezek, elme által alkotott dolgok szűkítsék be az ember tudatát, képét Istenről, ezért zsákutca bármilyen emberi alkotás, vagy teremtmény, természeti, anyagi képződmény Istenként való imádata (templomokban szobrok, képek megjelenítése, azok előtt való leborulás).

Ez által az igazi Isten nem elérhető. Az ilyen technikákon keresztül viszont démoni, bukott angyali szintek nyílnak meg az emberek szelleme, tudata számára, amelyek teljesen elidegenítik őket az élő Istentől, s ennek következményei lesznek gondolkozásukban, világról alkotott képükben, hétköznapjaikban is.

Életvitelük, orientációik teljesen elidegenedik az isteni harmóniától, az univerzum harmóniájától, s vakvágányokba, csalódásokba, frusztráltságokba vezetnek.

2Móz 20:7 Az Úrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, aki az ő nevét hiába felveszi.

Az emberek, így az én beszédem is tele volt Isten, a Megváltó különböző élethelyzetekben való emlegetésével. Jaj Istenem, Isten bizony, Jézusom kifejezések észrevétlenül akadtak szánkba főleg akkor, amikor egy feldolgozhatatlan helyzetben megoldás után kutattunk. Nem is említve azokat a cirádás káromkodásokat, amelyek teljesen átszövik a Földbolygó népeit olyan személyt szidván, aki az életét adta az egész emberiségért!

2Móz 20:8 Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt.
2Móz 20:9 Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat;
2Móz 20:10 De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, [se] szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, aki a te kapuidon belül van;
2Móz 20:11 Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.

Már az egyiptomi rendszerben látszott az, hogy a társadalom úgy van szocializálva, minden nap dolgozni kell ahhoz, hogy a fogaskerekek ne álljanak le. Egy ügyvéd nem teheti meg azt, hogy visszamondjon egy kuncsaftot szombaton, mondván mi lesz a praxisával, ha egy ügyfél eltűnik?

A szorgalom, a munka ebben a térségben, ahol élünk Sztahanov elvtárs szúrós tekintete által van ma is kontrollálva, s a pihenés csak a gazdagok allűrjeként fedezhető fel ebben a kultúrában.

A sok munkáért kevés bér egy elátkozott rendszer ördögi mókuskerekét láttatja, ahol a kisember nem engedheti meg magának a pihenést! Isten ellenben azt jelenti ki, hogy az embernek szüksége van lazulásra, amikor nemcsak a teste, elméje, hanem a szelleme is felfrissül. A látható világban élve személyiségünk hiányállapotban van az isteni érintések, intuíciók, kijelentések, Istennel eltöltött órák nélkül, melyet emberi szükségként tár elénk a szombat parancsa, amely azonban lássuk be biológiai, lelki, szellemi muníciója az embernek. E parancs be nem kalkulálása stressz, psychoszomatikus betegségek, magas vérnyomás, szív és érrendszeri megbetegedések kialakulásához vezet, mely XXI századunk vezető haláloka!

A második részt IDE KATTINTVA tudjátok megnézni!

DR. SZABÓ ANDRÁS

Írj Hozzászólást