10 parancsolat és az ember | II. Kőtábla 5. parancsolat röviden számomra

10 parancsolat és az ember | II. Kőtábla 5. parancsolat röviden számomra

Szerző: | Cimkék: | Hozzászólások: 0 | december 17th, 2019

10 parancsolat és az ember


”2Móz 20:12 Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr a te Istened ad te neked.


Édesapám és Édesanyám tiszteletre tanított. Ha az iskolában megróttak, mindig a tanárnak volt igaza. Nem is sejtettem akkor (szerintem Ők sem, Édesanyám inkább azért tette, mert Ő is pedagógus 😊), hogy a második kőtáblán elhelyezkedő 5. parancsolat szellemiségét osztották meg velem. Az Atya megismerése számomra Jézus Krisztuson keresztül történt. A Bibliát olvasva rádöbbentem arra, hogy Ő végig úgy beszélt Róla itt a Földön, mint Atya, s ez az istenkép teljesen új volt nemcsak nekem, hanem még a korabeli zsidóság számára, mondhatnám többek között ez volt, amely kiverte a biztosítékot Jézus generációjában. Az atyai tekintély számára azt jelentette, hogy egészen a kereszthalálig engedelmes volt Hozzá (s előtte is, utána is, mindig)

10 parancsolat és az ember | II. Kőtábla 5. parancsolat röviden számomra

A szülők tisztelete érdekes mód más jellegű fiatal korban és más a felnőtt korosztály számára. Gyermekként a tisztelet az engedelmességet jelenti nagyrészt, azt, hogy bizalommal elfogadom útmutatásaikat, olykor erőteljes korrekcióikat. Gyermekként tanulja meg az ember, de felnőttként érti meg, hogy micsoda védelmet jelent egy helyén mondott, vagy tett korrekció, fenyítés. A Biblia Isten szeretetét nemcsak a gondoskodásban, ellátásban, hanem a fenyítés tényében is kinyilvánítja. Azt állítja, korcsok lennénk akkor, ha Isten nem feddne bennünket rossz döntéseink, bűneink miatt.

A szülői feladatok tehát isteni funkciókat hordoznak, amikor a gyermekben kialakítják a jó és rossz közötti különbségtétel készségét. Az ember ezért is tisztelettel tartozik szülei irányában.

A kor előrehaladtával megváltozik a kapcsolat, s jó esetben a szülők eleresztik gyermekeik kezét, az átadott staféta, bölcsesség, istenfélelem birtokában elindulhat egy friss hajtás, egy új út, mely már saját döntések, saját felelősség terhei között halad előre. Ebben a független dimenzióban jó esetben megmaradhat a szülő életbölcsességgel megfűszerezett tanácsa (ha kikérik), s a leszármazottak részéről a tisztelet lassan megtelik gondoskodással, odafigyeléssel.

Érdekes ebben a bibliai versben a tekintély kérdése. Nagyon szerencsés az az ember, akit olyan családban nevelnek, ahol megtanítják az emberi kapcsolatokat átszövő tekintélyi rendek felismerésére és alkalmazására. Ilyen tekintély működik a családban, az egyházban, az államban, a munkahelyen, s ezen fontos hierarchia-intelligencia nélkül az ember csak falevélként, gyakran értetlenül sodródik ebben a világban.

Nem véletlen, hogy az ősbűn, a lázadás, a kevélységből fakadó engedetlenség is egy ilyen fontos, (isteni és emberi) társadalmat átszövő rend, struktúra, törvényszerűség ellen történt, hiszen mind a látható, mind a láthatatlan világban ezen rend alapján működik minden.

10 parancsolat és az ember | II. Kőtábla 5. parancsolat röviden számomra

Ha valaki gyermekként megtanulja a szülői tekintély szereteten alapuló struktúráját, az mind az iskolában, mind az egyházban, mind pedig a társadalom különböző területein, a munkahelyen érvényesülni fog. Aki csonka családban (atyai tekintély nélküli), vagy állandóan kesergő, nem jó példával elöljáró szülők hatása alatt vált felnőtté, annak általában személyiségéből hiányzik az isteni tekintélyek felé való helyes viszony, hatalom, főnök, munkáltató, pásztor, szülő ellen lázadó emberként éli frusztrációkkal teletűzdelt életét.

Hozzátenném, hogy abban a földrajzi régióban is nehéz a hatalmi rendek tekintélyének elfogadását helyesen követni, ahol évtizedek vagy századok a hatalmi pozícióban lévő személyek folyamatos visszaéléseivel teltek el, s generációk zsigereiben öröklődött a hatalom ellen való gyűlölet. Ebből a törvényből nekem még az a fogalom is más megvilágításba kerül, amit úgy hívnak: számonkérhetőség. A tekintélyeket helyesen értelmező, ezen utakon, csatornákon közlekedő, kommunikáló ember nem esik pánikba, nem sértődik meg, ha számonkérést fogalmaznak meg felé, s meg akarják mérni munkáját, objektivizálni kívánják szubjektumait. Az ilyen ember (még, ha kellemetlen is maga a vizsgálat, vizsga) egy nyitottsággal fogadja az auditot, hiszen arról van meggyőződve, hogy ebben a jól működő, bizalmi renden alapuló hierarchiában a korrekció az nem a megszégyenítéssel azonos, hanem a változásnak, a tökéletesedésnek a része!

Egy olyan emberben, akiben működik ez a törvény, egy másik fontos jellemvonás: a taníthatóság.

Ez a tulajdonság nagy előny a környező ”versenytársakkal”szemben, hiszen az öncsalás, gőg, kevélység felfuvalkodottság magjait irtja ki az alkalmazó emberből úgy, hogy képes lesz akár 90 éves korában megtanulni wakeboardozni 😊!

A taníthatóság, korrigálhatóság a lifelong learning alapja, amikor az ember nem hiszi magát csalhatatlannak, nem saját maga a mérce, nem a saját szubjektuma az objektum. Ezt az embert nemcsak a szülei fogják szeretni gyermekként, hanem a társadalmi kapcsolatai is nagyon gyümölcsözőek, személyisége, kommunikációja nem az EGO megkerülhetetlen viszonyrendszerét közvetíti, hanem egy bizonyos fokú szelídséget, alázatot, hiszen folyamatosan készen áll egy újdonság befogadására!

Nem egy utolsó motiváló erő a fent taglalt parancsolathoz kapcsolódó ígéret, miszerint, ha ez a törvényszerűség átjárja személyiségünket, akkor földi életkilátásaink is sokkal jobbak, hosszú életűek leszünk! Az előbb lefuttatott gondolatmenet bennem felkeltette a gyanút az irányban, hogy a tekintélytisztelet nélkül élt élet hosszúsága nagyban függhet az akadozó emberi kapcsolatok során felgyülemlett frusztráció és stressz mennyiségétől, vagyis, ha hiányzik a tisztelet, akkor rövidebb az élet!

(Folyt. köv)

Dr. Szabó András

Írj Hozzászólást