Újévi fogadalmak = levegőt eszem ígéret töltelékkel

Újévi fogadalmak = levegőt eszem ígéret töltelékkel

Szerző: | Cimkék: | Hozzászólások: 0 | augusztus 5th, 2019

Újévi fogadalmak = levegőt eszem ígéret töltelékkel

Hány magyar embernek bekövesedett élettény, hogy a múltjában meddőn ott tesped egy kupac soha be nem tartott újévi fogadás: “Ledobok 5 kilót, leteszem ezt a hülye cigit, jófej leszek otthon”. Satöbbi. Erre a kupackára aztán minden januárban még jópár adag önámító ígérgetést rálapátol a fél ország.

Újévi fogadalmak = levegőt eszem ígéret töltelékkel

Kell-e nekünk ez? Egyáltalán hogyan lehet tényleg egy fenomenálisan valóságos új életmóddal indulni idén? Segítsééég! Hát, talán így:

1. KÉRJÜK A MEGVALÓSÍTHATÓ CÉLOKAT, HOGY FÁRADJANAK BE A LÉTEZÉSBE

“Ha rossz vonatra szállsz, semmi értelme hátrafelé rohanni a folyosón.” Hű. És tényleg. Ha emberfeletti célokat tűzünk ki, és emberfeletti tempót várunk el magunktól, akkor… igen bezsebelünk egy aranyérmet a hamar-és-frusztráltan-kiégtem versenyben. Hello. Mi emberek vagyunk. Nem emberfelettiek. Ki hajlandó felhúzni az agya redőnyét? Konzultálj a céljaidról! Persze ne önjelölt, habkönnyű világmegváltókkal, hanem kompetens személyekkel. Például egészségügyi, életmódváltó kérdésekkel fordulj Szabó Dokihoz! Inkább értelmes, megvalósítható és következetes célokkal tankolj fel!

2. IRMA, UGYE NEM FELEJTETTED EL, HOGY VANNAK MÁR CÉLJAINK IS

Remélhetőleg kedves, de mindenképpen páratlan Magazinolvasó Ember, nem csak Neked van szükséged napi háromszori étkezésféleségre, hanem a céljaidnak is. Sokszor jó célokat tűzünk ki. Csak… Csak utána érzelmileg alultáplált állapotban hagyjuk őket. Szegénykék. Összerogynak. Távoli és homályos álommá válnak, majd összekapargatás után ők is kerülnek… a kupacra.

Ellenszérum: az átkonzultált, jó céljainkat véssük fel egy papírdarabra és lépésekre bontva skicceljük fel az oda vezető utat is! Így egy koherens folyamatként fogjuk látni az (izzadással és sírással is) elérendő mérföldköveket a fénylő dicső céllal együtt.

Reggelente vagy napközben egy fél percet nézegessük eme felettébb amatőr műalkotásunkat. Képzeljük bele magunkat abba a gyönyörű napba, amikor el fogjuk érni a célvonalat. Hogy milyen lesz top egészségben, jó közérzettel, cigifüstfelhő nélkül, vidám családi milliőben éldegélni… Hát, nyilván nagyonmegaextrakirályszuperelképesztő.

3. LÖKDÖSNI A LELKÜNKET

Eszembe jutott egy kép, ahogy még általános sulikában a kis dundi, önimádatban fuldokló srácok odébblökdösték a langaléta-vékonyka fiúkat. Erről most nem indítok felháborodott szózuhatagot. Csak ez a jelenet jó a következő gondolatmenet szemléltetésére: mi vagyunk az önimádatban fuldokló srácok, jelen esetben az elképesztően szuper, megtárgyalt, lejegyzetelt céljainkkal.

A vékonyka fiú… egyelőre ez a lelkünk. Senki ne sipítson, később ki fogunk nőni az önimádatból és kipöccintjük a lelkünket (értsd: szerzünk néki böcsületes izomzatot). Most csak annyi a lényeg, hogy: sokszor (!) odébb kell (!) lökdösni a lelkünket! A “szerintem én most nem megyek edzeni, nem érzem, hogy érzem magam úgy, hogy azt érzem, hogy el kéne mennem…” megagigaextraírtó kevés lesz! De nem is kell mazohista módon barbár életmódváltó-terminátor fokozatba kapcsolni. Csak egy picit lökd ki a lelked a begazosodott komfortzónádból… Kérlek!

//Olivka//

Írj Hozzászólást