A szénhidrátok szerepe a táplálkozásunkban
A szénhidrátok
A szénhidrátok (Ch) vagy más néven szacharidok szerves vegyületek. Régen a szén hidrátjainak gondolták őket. A szervezetnek elengedhetetlen és legkönnyebben mozgósítható energiaforrásai. A bevitt energia kb. 50-70%-a a szénhidrátokból származik. Három csoportját különböztetjük meg a monoszacharidokat, a diszacharidokat és a poliszacharidokat.
Az optimális energiaszükségletünk 55-58%-át teszik ki a szénhidrátok, amelyeknek elsősorban összetett szénhidrátoknak kell lenniük.
1. Egyszerű cukrok= Monoszacharidok
-
Szőlőcukor (glükóz)
Az édes gyümölcsökből közvetlenül bevisszük a szervezetbe, nagyobb mennyiségben pedig a szénhidrátok lebontásából keletkezik. A szőlőcukor a vér állandó alkotó része, így magasabb szénhidrát fogyasztás esetén a vércukorszint megemelkedik.
-
Gyümölcscukor (fruktóz)
Legnagyobb mennyiségben a nevéből is adódóan a gyümölcsökben, illetve a mézben található. Hasznosulása nem igényel inzulint, ezért cukorbetegeknek szánt készítményekben is használják.
-
Galaktóz
A galaktóz fehérjéhez kapcsolódva épül be a porcba, a kötőszövetbe és szerepe van az idegrendszer felépítésében is.
2. Kettős cukrok= Diszacharidok
Ide tartozik a répacukor vagy a nádcukor, a szacharóz. A napi cukorszükséglet az összenergia igény 10%-a. (Ez mondjuk 2800 kcal esetén 70g). Hazánkban a túlzott cukorfogyasztás a jellemző. Eléri a napi 100g-ot, aminek jelentős része rejtett formában kerül be a szervezetbe.
Az árpa csírázásakor keletkezik a malátacukor (maltóz) két darab glükóz molekulából.
A glükózból és a galaktózból áll a tejcukor vagy idegen nevén laktóz.
3. Összetett szénhidrátok= Poliszacharidok
Az összetett szénhidrátok legfontosabb képviselői közé tartoznak a keményítő, a glikogén, a nem emészthető összetett szénhidrátok és az úgynevezett diétás rostok.
-
Keményítő
Táplálékainkkal legnagyobb mennyiségben keményítőt veszünk fel a gabonafélék magvaiból illetve a burgonyából és az abból készült ételekből. Két komponense az amilóz és az amilopektin.
-
Glikogén
A májban és a vázizomzatban megtalálható tartaléktápanyag, amelyet állati keményítőnek is neveznek. Lebontása és felépítése folyamatos a szervezetben.
-
Élelmi rostok vagy diétás rostok
A diétás rostok bevitele nagyon fontos és a mai kor táplálkozásában többnyire az ajánlott bevitel alatt szokott maradni. Egészséges felnőtt esetében a napi 30-35g javasolt. A rostok megtalálhatóak a teljes kiőrlésű gabonafélékben, zöldségekben, gyümölcsökben, illetve a főzelékfélékben. A rostbevitel fontossága mellett a rendszeres mennyiségű folyadék bevitelére is nagy hangsúlyt kell fektetni.
(Forrás: Rigó János: Dietetika, a képek forrása: Google)
Köszönöm, hogy elolvastad a cikkemet, várlak vissza az oldalra!
Szeretettel,
Noémi