10 dolog, amit a rostban gazdag táplálkozásról tudni érdemes
10. Rostokban gazdag táplálkozás indikációi:
-
cukorbetegség (diabetes mellitus)
-
székrekedés (obstipáció)
-
irritabilis colon szindróma
-
elhízás (obesitas)
-
metabolikus szindróma (több egymással összefüggő anyagcserezavar)
-
magas vérzsírszintek
9. A rostot a szervezetünk nem képes megemészteni.
8. Magyarországon a Bíró és Munkatársai által 1981-ben végzett reprezentatív felmérés szerint az átlagos rostbevitel férfiak esetében napi 27 gramm, míg a nők esetében napi 25 gramm.
7. A rostban gazdag diéta két fő alapelve:
-
Élelmi rostok bevitelének emelése
-
növelni kell a gabonafélék fogyasztását
-
több zöldség, gyümölcs és főzelékféle
-
olajos magvak és szárazhüvelyesek alkalmankénti fogyasztása
-
Bőséges folyadék bevitel
-
napi 3l víz, ásványvíz, gyümölcs- és zöldséglé
6. 1 gramm rost 0,5 dl vizet köt meg.
5. Magas rosttartalmú gyümölcsök: málna (9,1 gramm), ribizli (7,8 gramm), körte (6,2 gramm), szilva (5,7 gramm), szőlő (5,4 gramm), rebarbara (4,4 gramm), meggy (4,2 gramm)
Magas rosttartalmú zöldségek: kukorica (8,8 gramm), zöldborsó (7 gramm), petrezselyem gyökér (7,73 gramm), zeller (5,4 gramm), sóska (5 gramm)
Magas rosttartalmú gabonafélék: búzakorpa (43 gramm), zabkorpa (18,5 gramm), hajdina, köles, teljes kiőrlésű lisztek, lenmag, szezámmag, barnarizs, zab, burgonya
4. Rost= táplálékban lévő emészthetetlen, összetett szénhidrátok, más néven poliszacharidoknak is hívjuk
Az emésztésben nélkülözhetetlen szerepet töltenek be.
3. A rostoknak két fajtájuk van:
- Vízben oldódó rostok (pektin, hemicellulóz egy része)
- Vízben nem oldódó rostok (cellulóz, hemicellulóz, lignin)
2. A rostok létfontosságú szerepet töltenek be az emésztésbe.
1. Egy felnőtt ember napi rostszükséglete 40-45 gramm.
(Forrás: Rigó János: Dietetika)